SZAKADÉK, (szak-ad-ék) fn. tt. szakadék-ot, harm. szr. ~a. 1) Rés, hézag, lik, mely a részek erőszakos elválása által támadt. Szakadék a töltésen, a gáton, a sövényen. A szakadékot betömni, bevarrni. 2)Az egésztől rom gyanánt elvált rész, pl. sziklaszakadék. 3) A tyúknak, vagy más házi madárnak utolsó tojása, mely után megkotlik, tehát azon tojás, melyen a madárnak mintegy magva szakad. E szerint szakadéknak mondhatnók a nemzetségnek vagy családnak utolsó ivadékát is. 4) A folyónak kiágazó része, foka, mely a derékmedertől mintegy elszakad. Vízszakadék. Tisza, Duna szakadékja, (Szabó D.). „Volt Nagyságtoknak Seredi urammal valami Duna szakadék vize, kin Báthori uram Seredi urammal szegyet csináltatott.“ Levél 1558-ból (Szalay Ág. 400 m. levél). 5) Átv. ért. máslás. 6) A székelyeknél szintén átvitten legkarcsúbb hosszu darázsfaj, melynek melle a hasával igen vékonyan függ öszve, s úgy látszik, mintha meg volna szakadva, máskép: kecskedarázs. Erről nevezik az igen karcsu termetű leányt darázsderekú-nak.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.