OKVETETLEN, OKVETLEN, (ok-vet-[et]len), ösz. mn. 1) Emberről szólva am. ellenvetés, mentegetődzés, halogatás nélküli; így használják a székelyek, midőn a szófogadó, engedelmes embert, munkást okvetetlennek mondják. 2) Cselekedetre vonatkozva, amit halasztani nem lehet, ami semmi esetre el nem maradhat, szükségkép következő. Okvetetlen segítségre van szükségünk. Okvetetlen eredmény. Határozóként am. okvetetlenül, mentegetés vagy halogatás nélkül.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.