sztaniol
sztaniol főnév -t, -ok, -ja, (ritka) staniol (rendsz. egyes számban)
Sajtok, cukorkák s egyéb élelmicikkek csomagolására használt, papírvékony, ezüstfehéren fénylő ónlemez, ill. újabban alumíniumlemez; ezüstpapír. A leányka … egy staniolba csavart csokoládékockát bontogatott. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben, választékos) Sztaniolba burkol vmit: tetszetős, vonzó külsőségekkel enyhíti kellemetlen v. komoly voltát. Sztaniolba burkolva közölte vele, hogy nem teljesítheti kérését.
Szóösszetétel(ek): sztaniollemez; sztaniolpapír.
sztaniolos.
