1. tárgyatlan Vkire, vmire ráfúj: úgy fúj, hogy a légáramlás vkire, vmire irányuljon, vkit, vmit érjen. Ráfúj a tűzre; ráfúj a körmére. Nem lehull-e a levél, ha az ősz szelei ráfúnak? … (Jókai Mór) Még arra a hitvány levesre is rá kell fújni előbb, s csak azután viheti az ember a szájához. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) Föl, föl! … . E fölosztott föld körül | sír, szédül és dülöng | a léckerítés leheletünktől, | mint ha vihar dühöng. | Fújjunk rá! (József Attila)
2. tárgyas Fújással vmire juttat, visz, hord vmit. A szél mind ráfújta a kormot a hajamra. A fixáló anyagot ráfújta a rajzra. Parfümöt fújt rá az estélyi ruhára.
Vö: fúj (1b, 2a).
ráfújás v. ráfúvás; ráfújat v. ráfúvat; ráfújó v. ráfúvó; ráfújható v. ráfúható; ráfújt v. ráfútt.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.