pocsolya
pocsolya főnév ..lyát, ..lyája
1. Sekély, kis kiterjedésű, piszkos, sáros állóvíz. A faluvégi pocsolyában gázolnak a gyerekek. Megtaláltam a pocsolyát … s benne vagy öt kacsát és vagy tíz ludat. (Gárdonyi Géza) Mikor Kakasfürdőn találkoztam a … gyógytóval, ráismertem benne a mi …, pocsolyánkra, amiben én egy nyáron úgy meggyógyultam, hogy azóta sem voltam beteg. (Móricz Zsigmond)
2. A talaj mélyedéseiben ideiglenesen meggyülemlett víz, esővíz; pocséta, tócsa. Az éjjel esett, sok pocsolya keletkezett az utcán. [A hold] széthordva megbocsátó mosolyát | ezüstté bűvöl minden pocsolyát. (Kosztolányi Dezső) A nap, reggeli nap, nyájasan mosolygott, csillogtatta a piac pocsolyáit. (Babits Mihály)
3. (átvitt értelemben) Erkölcsi szenny, züllöttség; fertő. Belesüllyedt az alvilág pocsolyájába.
Szóösszetétel(ek): pocsolyafészek.
pocsolyás.
