I. melléknév Olyan, aki, ami közvetít (1–4) vmit. (jogtudomány) Közvetítő fél: egymással közvetlenül nem érintkező természetes v. jogi személyek közt közös megegyezés létrehozását előkészítő, közbenjáró fél; közvetítő iroda; a házasságot közvetítő nagybácsi; az üzenetet közvetítő szomszéd; zenét közvetítő rádióállomás. || a. (rádiótechnika) Közvetítő állomás: olyan, a központtól távol eső rádióállomás v. televízióadó-állomás, mely többnyire nem sugároz önálló műsort, hanem a központi stúdiótól kábelen kapja a műsort, s azt önálló hullámhosszon sugározza arra a területre, ahol a központi adó vétele nem kielégítő. || b. (kereskedelem, közgazdaságtan) Közvetítő kereskedelem: az árut nem közvetlenül a termelőtől a fogyasztóhoz, hanem az eladótól a viszonteladóhoz juttató k.; b) az a kereskedelem, amelyet kül. a kapitalista társadalomban az ügynök, az alkusz, a bizományos folytat.
II. főnév -t, -je [e]
1. Közvetítő személy. Elmegyek a közvetítőhöz. A sok közvetítő feleslegesen drágítja az árakat. Közvetítő révén jutott hozzá. Ferenc …, megkapta derékon a szerelmi közvetítőt, ki se nézte volna belőle az ember, olyan könnyen vitte ki a szobából … (Móra Ferenc)
2. (bizalmas) Közvetítőiroda. Elment a közvetítőbe.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.