1. Semmire sem tekintő, kímélet, könyörület, irgalom, részvét, szánalom nélkül való <személy>. Könyörtelen hitelező, uzsorás. Ön ezzel a mosolygó nyájas képpel a legkönyörtelenebb zsarnok. (Jókai Mór)
2. Ilyen személyre jellemző, rá valló <eljárás, magatartás, megnyilatkozás>, tőle eredő, általa hozott <intézkedés>. Könyörtelen beszéd, leszámolás, rendszabály, szigor, szókimondás, tekintet, viselkedés. A legyőzötteket könyörtelenül elnyomja. Az adót könyörtelenül behajtották. Az egész arc kifejezése kemény, könyörtelen, csupa némaság s elfojtott keserűség. (Péterfy Jenő) [A féltékeny] be akarja zárni saját könyörtelen bűvkörébe a házastársát. (Móricz Zsigmond)
3. Olyan <személy>, aki vmilyen minőségben, ill. vmely területen szigorú következetességgel érvényesíti elveit, állásfoglalását, módszerét. Kazinczy … könyörtelen újító, nemzetét ostorozó európai szellem. (Ady Endre) [Mikszáth] mély író, könyörtelen emberlátó. (Kosztolányi Dezső)
könyörtelenség.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.