könnyelműsködik
könnyelműsködik [e] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön)
Meggondolatlanul, könnyelműen, kellő körültekintés, vigyázat nélkül cselekszik. Könnyelműsködik a leszállásnál, az úttesten. || a. Felesleges, hiábavaló dolgokra könnyelmű módon pénzt ad ki, költségekbe veri magát. Rosszul megy a sora, mégis könnyelműsködik. || b. Könnyelműsködik vmivel: könnyelműen bánik vmivel. Könnyelműsködik az ígéreteivel, kijelentéseivel, a pénzzel, testi épségével.
Igekötős igék: elkönnyelműsködik; végigkönnyelműsködik.
könnyelműsködés; könnyelműsködő.
