kölcsönösség főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1. Vminek kölcsönös (1) volta. A bizalom, az érdekek kölcsönössége.
2. Olyan személyek, dolgok közti viszony, akik, amelyek bizonyos szempont(ok)ból egymástól függnek, v. egymással szemben egyformán viselkednek, kölcsönösen megtesznek vmit egymás javára v. (ritka) kárára; viszonosság. Kölcsönösség nélkül nincs barátság. A jó viszony kölcsönösségen alapult. Mindenben van valami kölcsönösség; így a fájdalom kisebb lesz, ha ketten viseljük. (Vas Gereben) A kölcsönösség az igazság. Semmi sincs ingyen. (Mikszáth Kálmán)
kölcsönösségi.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.