hódolás
hódolás főnév -t, -a (csak egyes számban) (ritka)
Általában a hódol (1–3) igével kifejezett cselekvés, magatartás; az a tény, hogy vki vagy vmi hódol vkinek, vminek.
1. Vkinek, vminek hatalma, tekintélye előtti meghajlás; önmagának kiszolgáltatása vki hatalmának, vki parancsainak való alávetése, vki felsőbbségének elismerése. A legyőzöttek hódolása; hódolásra késztet, kényszerít vkit. Hódolásról nem lehet szó, Még nem oly nagy a veszély. (Petőfi Sándor)
2. (átvitt értelemben, választékos) Vminek szenvedélyes kedvelése, vmiben való elmerülés. Vmely élvezetnek, szenvedélynek, szórakozásnak való hódolás. || a. (átvitt értelemben, választékos) Vminek hű, odaadó követése, tiszteletben tartása, hozzá való állhatatos igazodás. Vmely elvnek, eszmének való hódolás; a divatnak való hódolás.
hódolási.
