elforgácsol
elforgácsol tárgyas ige
1. (ritka) Vmit teljesen forgáccsá farag, aprít; vmit addig forgácsol, amíg hasznavehetetlenné nem válik. Elforgácsolta a fűzfaágat. Egy egész darab szappant elforgácsolt.
2. (átvitt értelemben) <Erőt, időt, tehetséget, energiát> hiábavaló dolgokra fordít; elapróz, elfecsérel. Elforgácsolja az erejét, az idejét.
elforgácsolás; elforgácsoló; elforgácsolt; elforgácsoltat.
