A XVII–XVIII. sz.-ban uralkodott európai művészeti stílus (irányzat); alkotásait a nagy méretek és arányok, a képzelet és a formák változatos gazdagsága, a díszítésnek, a vonalaknak nyugtalan ritmusa, hullámzó mozgalmassága, zsúfoltsága jellemzi; a klasszicizmus nyugalmával szemben a pátosz, a szenvedély, az ellentétek és a festőiség uralkodik bennük. A barokk a reneszánszból fejlődött ki. A magyar irodalmi barokk tipikus képviselője Gyöngyösi. || a. Ennek korszaka, ill. e kor világnézete. A barokk erkölcse, életeszménye.
A barokk (I) korszakában, stílusában készült, a barokkra jellemző. Barokk bútor, épület, festmény, ízlés, oszlop, öltözet, pompa, stílus, szobor, templom, vonalak. Barokk művészet, festészet, irodalom, szobrászat, zene. A barokk építészet remek alkotása a versaillesi kastély. A … tért minden oldalról emeletes paloták sorai foglalják rámába, barokk stílben épült homlokzatokkal. (Jókai Mór) A római gyóntatópap … elszórakozva lép föl valami nagy barokk szószékre. (Babits Mihály) || a. Barokk korszak. Barokk század(ok): a barokk stílusnak időszaka, a XVII–XVIII. sz. A reneszánsz ideje után következett a barokk korszak. || b. Ebben a korszakban dolgozó, alkotó; ennek stílusát követő <művész>. Barokk építész, festő, író, költő, szobrász. A legnagyobb barokk művészek: Michelangelo, Rubens, Bach.