Paksról.
Paksról.
– Paksról tudósíttatunk, hogy hirlapunk 70-dik számában megjelent, s a „honvédelmi egyesületek” alakitását javasló czikk meleg részvétre talált. Sept. 23-án tartatott az alakitó közgyülés. A külön felekezetbeli lelkészek, fölfogva haza iránti szent kötelességöket, épületes beszédeket tartottak. Szóval, itt az egyesület megalakult, s elnökül egy r. cath. lelkész választatott. A lelkes társulat addig is, mig működésének tágasb kört nyitand, elhatározá, a nemzeti őrsereget kitelhetőleg rendezni, abból önkénytes mozgó csapatokat alkotni, e mellett pedig minden másod nap tartandó közgyülésein hirlapi felolvasásokat is tartani.
Illy egyesületet alakítani csakugyan ideje is volt már, mert a föld népe már kezdé elfogadni a reactionariusok ámitásait: azon felül az itteni tisztviselők egy részének politicai hitvallomása lett a semmittevés, mi szint olly veszélyes, mint maga a reactio. Tudósítónk néhány adatot közöl ezen tisztviselői tevéketlenségről, u. m. hogy az őrseregek kiállitásánál némelly tisztviselők soha meg sem mutatták magokat; s hogy még is történt e részben valamelly intézkedés, az csak az értelmiség lelkes fáradozásainak köszönhető. Továbbá Tolna megyének némelly járásaiban a toborzás még csak meg sem kezdetett, holott több távolabbi megyék már utnak 347is ereszték újonczaikat, pedig bizony Tolnában igazán elmondhatni: „Jellachich ad portas.”
