Scitovszky (nagykéri).
Scitovszky (nagykéri).
Lengyel eredetü család, mely nevét eredetileg Szczytowszkinak irta. A család egyik ága a krakkói, a másik ág a leczyai vajdaságban volt elterjedve; amaz a Jastrzebiec, emez a Dolega-cimert használta. A család a Szczyt-nemzetségből származik, mely közös eredetü a Niemira-nemzetséggel. Nemességét az előbbi 1507-ig, az utóbbi 1413-ig vezeti vissza. A Szczytowski-család krakkói ágának tagjai legutóbb az 1670., a leczyai ágnak tagjai pedig az 1697. évi nemesi országgyülés tagjainak névsorában fordulnak elő. A krakkói ág tagjai 1798. tették Poroszországnak a hüségüket. A család 1730. származott Magyarországba Antallal, aki Szepesváralján telepedett le. Fia Antal, ezé Márton. Fia János-János (szül. 1785., megh. 1866.) 1849. herczegprimássá és esztergomi érsekké neveztetett ki. A magyar nemességet 1835. nov. 19. ugyanő, ekkor még rozsnyói püspök s testvérei József, Antal s néh. Pál fiai Márton és Péter kapták. (LR. LXVI-321.) – Czímer: vágott, felső részben hasitott paizs; fenn elől vörös mezőben három csillagtól kisért nyilt fekete szárny között ezüst passió-kereszt; hátul kék mezőben sziklán álló galamb csőrében rózsát tart; lenn ezüstben lángoló vörös sziv fölött az Isten szem; sisakdísz: nyitott fekete szárny között csillaggal megrakott galamb csőrében rózsát tart; takarók: kék-ezüst, vörös-ezüst. Czímerpecsét 1818-ból az árvaváraljai levéltárban. – A család 1859. Baranyamegyéből Nógrádmegyébe telepedett át, hol jelenleg Nötincsen és Ősagárdin birtokos. Tagjai közül Antal Gömör- és Szepesm. táblabirája; Márton 1848. országgyülési követ, 1861. Baranyamegye főispánja; János 1870. v. szolgabiró, 1876. országgyülési képviselő, 1884-1896. Nógrádmegye alispánja; Béla országgyülési képviselő; Aladár min. fogalmazó. – Vö. NI. X-111.; Siebm. 571–2.; T. XXX-134.; Nógrádm. monogr. 618.
