Amerikai gőtehalak (Lepidosiren Fitz)

Full text search

Amerikai gőtehalak (Lepidosiren Fitz)
Dél-Amerikában a tüdőshalak rendjét a Lepidosiren Fitz-nemzetség képviseli, amelybe egyetlen faj tartozik:
A pénzes gőtehal (Lepidosiren paradoxus Fitz)
Pénzes gőtehal (Lepidosiren paradoxa Fitz.).
A pénzes gőtehal (Lepidosiren paradoxus Fitz) az Amazon-folyamban és nagy mellékfolyóiban, pl. az Ucayali-, Madeira-, Rio-Negro-, Tapajóz- és Paraguay-folyókban és a Gran-Chaco mocsaraiban él. Testalakban és életszokásokban igen hasonlít afrikai rokonához. Teste még inkább angolnaszerű, pikkelyei még kisebbek és rejtettebbek, úszói és kopoltyúi még csenevészebbek. A pénzes gőtehal a sekély mocsarak sűrű növényzetében él és rendesen lomhán mászkál a fenéken. Tápláléka főleg az Ampullaria gigas nevű nagy csigából áll, amely hihetetlen tömegekben él a mocsarakban, de állítóan e mellett különösen fiatal korában növényi eredetű táplálékot is fogyaszt. Mint a többi tüdőshal, ez is szabálytalan időközökben felszáll a víz felszínére levegőért. Kerr megfigyelése szerint először kidugja száját a vízből és kileheli a levegőt, azután egy pillanatra eltűnik a hal feje s ha újból megjelenik, levegőt szív tüdejébe. Ezután lassan lesüllyed a fenékre, miközben a fölösleges levegő buborékok alakjában kopoltyúnyílásain át távozik. A bőr festéksejtjei a kifejlett állaton is ugyanazt a színjátékot tudják végezni, mint a fiatal afrikai gőtehalon. Az esős évszakban igen falánk a pénzes gőtehal és nagyon meghízik, ha azután közeledik a szárazság, megszűnik az étvágya és nem eszik többet.
Ha a víz eltűnik, ez a tüdőshal is beássa magát az iszapba; függélyes lyukat ás magának, amelynek nyílását egy középen megmaradt, szűk, kis lék kivételével, elzárja. A beásás kezdetén ez alatt a nyílás alatt foglalt helyet az állat szája. Az esős évszak elején előbúvik nyári álmának helyéről és megkezdi szaporodását. Ikráját olyan lyukakba helyezi, amelyek kezdetben függélyesen lefelé, azután mintegy 30 cm-es mélységben vízszintesen haladnak tovább 3/4–1 1/2 m-ig. Itt is az apa őrzi a fészket. Ilyenkor hasúszóin, ritkábban és kisebb mértékben mellúszóin is, bojtos függelékek fejlődnek, amelyek vékonyfalu, 5–8 cm-es hosszúságú és ezektől bőven átjárt fonalakból állanak. Ezek a szervek valószínűen a segédkopoltyúk szerepét töltik be és lehetővé teszik, hogy az állat hosszabb ideig maradjon a fészekben a nélkül, hogy a víz színére kellene felmennie levegőért. Ikrája és lárvái minden lényeges részükben megegyeznek az afrikai gőtehaléval.
A pénzes gőtehal 1–1 1/4 m-es hosszúságot ér el. Mivel húsa igen ízletes, az indiánusok nagyon üldözik. Belegázolnak a vízbe és megszigonyozzák a lomha állatot. A Chaco-törzsek lolahnak nevezik a pénzes gőtehalat.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi