2. család: Szalonkaangolna-félék (Nemichthydae)
2. család: Szalonkaangolna-félék (Nemichthydae)
A szalonkaangolna-félék (Nemichthydae) családja igen közel áll a valódi angolnákhoz. Valamennyien mélytengeri halak. Testük nagyon megnyúlt és szalagalakú. Farkuk hosszú és fokozatosan elkeskenyedve hegyesen végződik. Végbélnyílásuk a mellúszó közelében van, de hasüregük messze mögötte végződik. Állkapcsuk hosszú, vékony csőrré alakult át, amelynek felső részét a köztes állkapocscsont alkotja. A csőr belső felületét apró fogalakú dúdorok borítják.
A szalonkacsőrű angolna (Nemichthys scolopaceus Rich.)
A szalonkacsőrű angolna, Nemichthys scolopaceus Rich., hosszútestű hal, amely nevét sajátságos alkotású állkapcsa miatt kapta. Állkapcsa ugyanis, éppúgy, mint a szalonka csőre, vékony nyujtványban folytatódik. Teste egyenletesen sötét színezetű. Életmódjáról semmit sem tudunk. Megnő 90 cm hosszúra. Madeira partjain állítólag gyakori, az amerikai partokon gyakran kerül bele a kotróháló zsákjába. Eddigi termőhelyeit A. Brauer a következőkben állította össze: Atlanti-óceán déli része (Richardson); Madeira (Lowe); Észak-Amerika keleti partja (Goode et Bean); Észak-Afrika nyugati partja; Arguin-pad (Vaillant); Zöldfoki-szigetek („Valdivia”); Csendes-óceán, Új-Guineától északra (Peters). Mellúszóját 11, hátúszóját pedig háromszáznál több sugár alkotja.
