II. József reformja.
II. József reformja.
A megyék 1785-ben, József reform-intézkedései következtében, autonómiájukat vesztették, megszünt a megyegyűlés, megszűntek a választott tisztviselők is. Nemcsak a hivatalos nyelv, hanem még a megye czímeres pecsétje is megváltozott és rajta a struczczal ékesített várfalat az ország czímere váltotta fel. Miután azonban a császár kevéssel halála előtt rendeleteit visszavonta, a megyék ismét visszanyerték önrendelkezési jogukat. Vasvármegye rendei 1790. márczius 2-án tartott közgyűlésükön foglalkoztak a császári leirattal és 16 pontba foglalták össze azokat az intézkedéseket, melyeket a régi rend helyreállítása czéljából életbeléptetni szükségesnek tartottak. József császár összes intézkedését semmisnek nyilvánítják, a külön bíráskodást megszüntetik és a földesurak, valamint az egyes kiváltságos helyek törvénykezési jogát és a jus gladii-t visszaállítják. A házakra erőszakosan felfestett számok eltörlését és a faluk nevét, számát, nemkülönben a földmérés állapotát feltüntető táblák kiásását elrendelik, az idegen földmérőkre vonatkozólag pedig azt határozzák, hogy azok a megye területéről nyolcz nap alatt annál inkább távozzanak, mert különben azok, kik közülök alkalmasak, katonának fogatnak el, az alkalmatlanok pedig erővel utasíttatnak ki az országból. A német nyelv használatát megszüntetik és a latin nyelv jogát visszaállítják.
Ettől fogva a megye ismét a régi latin köriratú pecsétjét használja 1837-ig. Mert, bár a rendek a tárgyalás nyelvévé már 1806-ban a magyart teszik, csak 1836. junius 13-án határozzák el, hogy a pecsét latin köriratát magyarra változtatják és ez irányban a kir. helytartótanácshoz felterjesztést intéznek. Az uj pecsét 1837. január 1-ére készült el és azt a megye használatba is vette, noha a királyi engedélyt arra csak 1838. február 8-án kapta meg.
