Első részleges megváltási ajánlat, 1893.
Első részleges megváltási ajánlat, 1893.
A város polgármestere és a hadtestparancsnok között folyt első tanácskozásból kifolyólag a m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi november hó 25-én kelt 62539. számú első leiratával közölte a közös hadügyminiszternek azt az elvi határozatát, hogy az átengedendő épületeket helyettesítő pótépítkezések 4,030.000 koronával lévén előirányozva, ez összeg ellenében a város 247 hold kiterjedésű várterület birtokába juthat; de mivel egyelőre csak a Józsefvárosból és a Gyárvárosból kivezető két sugárút kiépítése mutatkozik sürgősnek, csak e részletekre nézve volna a becslési eljárás foganatosítandó, a többi telkek eladása és becslése későbbre maradna.
Az erre megindúlt városrendezési tanulmányok és tárgyalások alapján a város közönsége az 1894. évi május hó 21-én tartott közgyűlésben – melyben jogi álláspontját is fenntartotta – a 8589. tan. 202. közgy. szám alatt hozott határozattal kijelentette, hogy mindazon területekre reflektál, melyek a Belvárosnak a külvárosok és idővel a szomszédos Mehala-község felé való kiépülésére szükségesek, minek következtében egyrészt a várostól átvenni óhajtott, másrészt a katonai igazgatás kezelésében továbbra is meghagyható ingatlanok határvonalaként a Belvároson át nyugatról keletre húzott vonalat jelölt meg, mely egyfelől a belvárosi Szerb-utczátúl Mehala község bejáratához (a Deschán-utczához), másfelől a belvárosi Petőfi-utczától a gyárvárosi indóházhoz vezet; az e határvonaltól délre eső összes területek, a város fejlesztése és rendezése czéljából a város számára tartassanak fenn, ellenben a jelzett határvonaltól, illetőleg a Belvárostól éjszakra eső területek továbbra is a katonai kormány kezelése alatt hagyhatók és ide tervezendők az új pótépítkezések is.
A város ez alapvető határozatában kifejezésre jutott irányelvek megvalósultak ugyan; de csak 11 évi küzdelem után.
