Marosaszó (azelőtt Hosszúszó). A Maros partján fekvő kisközség. Házainak száma 366, lakosaié 1434, a kik leginkább románajkúak és gör.-kel. vallásúak. Postája és távírója Lippa, vasúti állomása Máriaradna-Lippa. A középkorban Hosszú-Aszó néven fordul elő és Arad vármegyéhez számították. 1418-ban a Maróthiak voltak a földesurai. Az 1717-iki összeírásban 20 házzal fordul elő a lippai kerületben, Aschliasch alakban. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen Assiaso alakban, lakott helyként van megjelölve, az 1761. évi hivatalos térképen pedig Assiaseu alakban. 1838-ban 33 4/8 egész jobbágytelke volt. 1845-ig kincstári birtok volt, ekkor azonban Baillet de Latour Tivadar kapta adományul. 1848-ban gróf Baillet de Latour Károly volt itt birtokos. Jelenleg Haubert Nándor kir. tan. és Deheleán Vazul gör.-kel. lelkésznek van itt nagyobb birtoka. A régi gör.-kel. román templom 1792-ben épült, az új pedig 1912-ben. A községbeli kuriát gróf Baillet 71de Latour Tivadar építtette s ez most Deheleán Vazulé. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községben van egy szívógázmotoros malom is, mely szintén Hauberté, az itteni csinos nyaralóval együtt. A határ egy részét a Szatubatriu-dűlő foglalja el, a hol hajdan a falu volt. A mai Marosaszó és Lippa között feküdt a középkorban Iregd, mely 1418-ban a Maróthiaké, 1484-ben a Pathócsiaké volt. 1511-ben a Patócsi-család „de Eperjes alias de Iregd” előnévvel élt.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.