Csengery J. Ferencz dr.
Csengery J. Ferencz dr.
Csengeti János Ferencz dr., (régi családi nevén: Czenger), jelenleg a kolozsvári Ferencz József tud. egyetemen a classica philologia rendes tanára, a Magy. Tud. Akadémia levelező, a „Kisfaludy-Társaság” rendes tagja, az „Erdélyi Irodalmi Társaság” és az „Országos Irodalmi Szövetség” alelnöke, született Szatmáron 1856-ban. Középiskoláit Szatmáron és Debreczenben végezte. A német, franczia és angol nyelvet már gimnáziumi tanuló korában meglehetősen elsajátította. Már 1876-ban bemutatta a Philologiai Társaságban Sophokles Antigonéjáról szóló tanúlmányát. Először a tanárképző-intézetben működött tanárjelöltként, majd a debreczeni ref. kollegiumban helyettes tanárként. 1880-ban helyettes tanárnak nevezték ki Beszterczebányára, az ottani kir. kath. főgimnáziumhoz, majd egy év múlva a fehértemplomi állami főgimnáziumhoz rendes tanárnak. 1883-ban „Katona József Emlékezete” czímű ódájával pályadíjat nyert. Ugyanez évben Budapestre nevezték ki a VII. ker. állami főgimnáziumhoz, majd egy év múlva a tanárképző-intézet gyakorló főgimnáziumához, vezető tanárnak. Ez intézetnél 13 évig működött: 1890-ben egyetemi magántanár, 1892-ben a M. Tud. Akadémia levelező tagja lett. Az ő szerkesztése alatt indult meg a Magyar Paedagogia, a pedagogiai társaság havi folyóirata, melyet 1892–1896-ig szerkesztett. Ekkor a kolozsvári egyetemre nevezték ki a classica philologia rendes tanszékére; ugyanott az ókori művészettörténet előadásával is megbízták. Az egyetem képviseletében részt vett és felolvasásokat tartott a párisi felsőbb oktatásügyi kongresszuson (1900) s az athéni első nemzetközi archaeologiai kongresszuson (1905). Ugyanekkor részt vett abban a tanulmányútban, mely a görög tenger szigeteinek és a görög föld nevezetesebb helyeinek meglátogatását tűzte ki czéljául, Dörpfeld vezetése alatt. Számos czikke, paedagogiai, philologiai értekezése, műfordítása és eredeti költeménye jelent meg különféle lapokban és folyóiratokban.
Önállóan megjelent művei a következők: Catullus versei. Bpest, 1880. – Tibullus elegiái. Bpest, 1886. – Cicero: A kötelességekről. Bpest, 1885. Iskolai használatra kiadta Homeros Iliasát, Odysseáját, Sophokles Antigonéját, Ovidiust, Curtius Rufust, Latin Anthologiát; írt latin nyelvtant és olvasókönyvet, latin stílusgyakorlatokat stb. Lefordította Homeros Iliasát, Propertius elégiáit. Megírta a Római irodalom történetét is, a Heinrich G. által szerkesztett Világirodálom története cz. vállalatban. – Aeschylos Oresteia cz. trilogiájának fordításával 1893-ban megnyerte a Kisfaludy-Társaságnál a Lukács Krisztina-jutalmat; hol már 1889-ben dicséretet nyert Goethe Iphigeniájának művészi fordításával, mely a Nemzeti Színházban többször színre került. A Magyar Tud. Akadémia megbízásából Aeschylosnak, a legnagyobb görög tragikusnak mind a hét tragédiáját lefordította az eredeti mértékben. A Kisfaludy-Társaság Csengerit rendes tagjává választotta; székfoglalóul Euripides Hippolytosát mutatta be; ugyanott 1908-ban ismét jutalmat nyert Euripides Feniciai Nőinek műfordításával. A Kisfaludy Társaság Költők és Irók. cz. sorozatában megírta Homerost.
