Rabutin hada.
Rabutin hada.
Bottyánt azonban Rákóczi fejedelem csakhamar elszólította s csak akkor került ismét vissza Dunántúlra, midőn Rabutin hadaival kellett felvennie a küzdelmet. Még mielőtt átvette volna a dunántúli kurucz hadak fölötti parancsnokságot, 1707. év 475elején Sellyey Gergelyt rendelte a siómenti sánczokba parancsnokul, hogy Rabutin hadainak átkelését a Sió-vonalon megakadályozza. Midőn Rabutin hada a Balaton felé vette útját, Domonkos Ferencz gyalogezrede táborozott a Sió-vonal sánczaiban és ott voltak Séllyey Gergely alezredes katonái is. Ezek azonban hiába várták Rabutin hadát, mert a vitéz tábornagy, a simontornyai kudarcz után, Lepsény, Kajár és Csajág falvakon át Veszprémnek fordult; de a mint Rabutin hada Sümeg tájára ért, Bottyán, a kuruczlovasságnál is érezhető takarmányhiányon segítendő, az egyesült Zala-Somogy vármegyék hatóságainak meghagyta, hogy az ellenségtől nem érintett Somogynak a Balaton és Kanizsa környéki részeiből minél több élést és takarmányt szállítsanak egyelőre Keszthely, azután a császáriak elvonultával, Sümeg vidékére (Századok 1879. 456.). Midőn Rabutin hada a Rábához ért, Bottyán a Balatontól Pápáig terjedő vonalon helyezte el lovasságát, hogy a Somogyból szállított szénával és abrakkal javítsa fáradt paripáit (Századok 1879. 465.). Majd 1707 márcz. havában arról értesülvén, hogy a ráczok ismét be akarnak törni Dunántúlra, a saját huszárezredéből négy századot Szigetvár tájékára küldött kémszemlére (Századok, 1879. 467.) és április elején még Balogh Ádámot is Somogyba küldötte egész ezredével és két ágyúval.
