Báthori István.
Báthori István.
Báthori István, a Ferdinánd-párt feje, a vármegyében nem volt ugyan birtokos, de testvérei: Báthori András és György, a vármegye főispánja révén, mégis jelentékeny befolyást tudott volna magának biztosítani, csakhogy Báthori István személye közgyűlölet tárgya volt s így nem számíthatott arra, hogy a vármegyei nemesség sorából Ferdinándnak párthíveket toborozhasson. Testvérei András és György, közvetetlenül a mohácsi vész utáni időben, inkább a nemzeti párthoz szítottak. Báthori András ekkor már a többek között Barcs, Babócsa, Zákány és Marczali várakat bírta. Vagyonát az általános pusztulás közepette is mindegyre növelte s 1542-ben már ő volt a vármegye legnagyobb birtokosa.
Báthori Istvánra hárult tehát a feladat, hogy Andrást Ferdinánd ügyének megnyerje, a mi rövid idő alatt sikerült is. Báthori András 1521-ben már Ferdinánd híve lett, a ki őt tárnokmesterévé nevezte ki.
Báthori István társaságához tartozott Szalaházy Tamás veszprémi püspök is. Az ő feladata lett volna, hogy a somogyi papságot, mely még az 1542. évi adóösszeírás szerint is jelentékeny számú volt, Ferdinánd táborába terelje. Csakhogy Báthori István és társai ekkor még nagyobbarányú mozgalmat nem tudtak indítani, mert hiányzott ehhez a szükséges pénz. Így tehát Ferdinánd csak igéretekkel biztathatta híveit. Mialatt tehát a Pozsonyban tanyázó Ferdinánd-párti urak – pénzhiány miatt – egyelőre tétlenségre voltak kárhoztatva, azalatt a nemzeti párt gyors cselekvésre szánta el magát.
Főemberei okt. 14-én Tokajban értekezletet tartottak, a honnan nov. 5-ére Székesfehérvárra királyválasztó országgyűlést hirdettek. Ezt a meghívót többek között Báthori András is aláírta.
I. Ferdinánd. (Az Orsz. Képtárból.)
Báthory István. (Az Orsz. Képtárból.)
Nádasdi Tamás. (Az Orsz. Képtárból.)
Roggendorf. (A „Heldenbuch”-ból.)
Szulejman II. (Az Orsz. Képtárból.)
A babocsai vár régi képe. (Egykorú metszet. Gróf Somssich Béla tulajdona.)
