A dunántúli urak.
A dunántúli urak.
A dunántúli urak már 1531 márcz. 6-án Babócsán szűkebbkörű értekezletet tartottak, a honnan meghívót bocsátottak ki a magyar, horvát és szlavón rendekhez s az összejövetel helyéül Bálavárt s idejéül márcz. 19-ét tűzték ki. A felhívásra csaknem száz egyházi és világi úr jelent meg Bélavárott, 4000 fegyveres kíséretében, hogy a pártviszályok megszüntetéséről s a törökök elleni védelemről tanácskozzék. Az értekezleten Perényi Péter vitte a szót. Panaszosan felemlítette, hogy habár János király őt elfogatta és bár nem tartozik János hívei közé, a megoldás egyedüli módját mégis abban látja, hogy mivel a szultán János királynak adta Magyarországot, az egész ország János királyhoz csatlakozzék.
Az egybegyűltek nem hoztak határozatot, hanem máj. 18-ára Veszprémben tartandó országgyűlésre hívták össze a rendeket (Millenn. Tört. V. 97.). Ez országgyűlés azonban elmaradt. Mindamellett ez év őszén, Ferdinánd király néhány régi híve, mint Laki Bakits Pál, Török Bálint, uruk tilalma ellenére, Zákányban összejött a János-párti Nádasdy Tamással és 1532 jan. 1-re a balatonmelléki Kenesére hívták össze a rendeket; de ez a gyűlés sem vezetett eredményre, bár maga Ferdinánd is elküldte oda követeit (Mill. Tört. V. 99.).
