Alsószeli.
Alsószeli.
Alsószeli, a budapest–bécsi vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség, 357 házzal és 2226, túlnyomó részben ág. ev. vallású lakossal, azonban a róm. katholikusok is elég számosan vannak. Némely írók állítása szerint a két Szeli hajdan a szomszédos Taksonyhoz tartozott és annak határain, vagyis két szélén, az alsón és a felsőn feküdt. Ezekből kihasíttatván, kapták az Alsó- és Felső-Szeli neveket. Ebből megmagyarázható az is, hogy a község oklevélileg csak 1490-ben van először mostani nevén említve. Ez időtől fogva 1505-ig Miksa császár seregei több izben feldúlták. Az 1553. évi portális összeírásban már szintén Alsó-Szely néven szerepel és Serdéy Gáspárnak itt 20 portája adózik. 1647-ben a Pálffyak lettek az urai és ma is id. Pálffy János gróf a birtokosa. A község némely dűlőneve jelentőséggel látszik bírni. Ezek: a Deáki, másként Teleki dűlő, a Királyrévi osztály, a Versend dűlő, és az Iváncza dűlő. A községben két templom van: ág. h. ev. és róm. kath., de mindkettő újabb keletű. Az ev. templom 1878-ban, a kath. pedig 1875-ben épült. Az 1849 június 21. és 22-én Zsigárdon lefolyt ütközet Alsó-Szeli határára is kiterjedt. 1863-ban csaknem az egész község tűz martaléka lett. A mult század elején a község lakosainevezetes marha- és juhtenyésztést űztek. A községben van posta; távírója és vasúti állomása pedig Galántán van. Ide tartozik Újmajor, Versend tanya és a versendi vámház.
