Lakosai.
Lakosai.
Első lakosai eleinte legnagyobbrészt németek voltak s igen virágzó ipart s kereskedelmet teremtettek. Ezt bizonyítják a város számadáskönyvei is, melyek a XIV. század közepétől a XV. század végéig németül irattak s a városi tisztviselők, iparosok s kereskedők nevei is mind németek (Pintér s Német kivételével). Ők voltak a város jómódú s értelmesebb polgárai, kik e várost a morva és osztrák határszél közrehatása következtében jelentékeny ipari s kereskedelmi helylyé, szinte középponttá tették. Ezért királyaink később is több kiváltsággal ruházták föl. Nagy Lajos vám- és adómentességen kívül azt is megengedte, hogy a kiskárpáti erdőkben fát, követ szabadon vághassanak. Így a város épületei is gyorsabban szaporodtak. 18 méter magas és majdnem két méter széles falai már állottak; a mély várárkot a Tirna-patak bőven ellátta vízzel s Nagyszombat csakhamar a legkiválóbb helyek közé tartozott. Zsigmond 2, Mátyás 2, II. Ulászló 1, III. Ferdinánd 4 országos vásárt engedélyezett neki. Ma is 10 országos s 2 heti-vására van, mely utóbbiakkal is már vagy kétszáz év óta bír. Zsigmond sörfőzésre, V. László király árúmegállításra adott neki jogot s Mátyás elég magas vámot engedélyezett 16 hídja fenntartására. Különös féltékenységgel őrizte a város azt a privilegiumát, melynél fogva 1494-től, illetőleg 1539-től zsidó a városban s annak határában le nem telepedhetett, sőt át sem utazhatott. Erre okot két állítólagos ker. gyermekgyilkosság szolgáltatott. Az első esetben 10 zsidó férfit s két nőt a főtéren meg is égettek, a többit kiűzték, s a zsidóvárosba vezető kaput befalazták, reá kőből faragott gyermekalakot tettek. E kiváltság 175később is két ízben – Ferdinánd alatt 1539-ben és Lipót alatt 1686-ban – megerősítést nyert. Még 1773-ban is csak királyi engedélylyel jöhet egy zsidó orvos vizsgálatot tenni. II. József e jogot mindjobban korlátozza s az 1790-iki országgyűléstől is hiába kérik e privilegium visszaállítását. A zsidókaput 1800-ban megnyitották és a gyermekszobor helyébe Mária-szobrot tettek. Mikor pedig 1866-ban e kaput végleg lebontották, a Mária-szobrot a katonai elmekórház homlokzatfalába illesztették.
Nagyszombat régi pecsétje.
Eredetije a város tulajdona
Előzménykép végül érintjük azokat a mozzanatokat, melyek e város életére némi világot vetnek, vagy fejlődésére és hanyatlására hatással voltak, vagy ismertetésének megértésére szükségesek.
