József főispán.
József főispán.
József (szül. 1810 nov. 15-én, Vöröskőn). Kora ifjúságától kezdve nagy szerepet játszott a vármegyei életben s később a főrendiházban, hol az 1848-iki, a szabadságharcz előtti korszakban, az ellenzéki szónokok egyik 726vezére volt. Midőn az 1839–40. évi országgyűlésen a pártok elvi alapon megalakultak, a gróf Batthyány vezérlete alatt álló szabadelvű ellenzék tagjai közül báró Eötvös József és gróf Teleki László mellett, főleg Pálffy József jöhetett számításba a szónokok között és az alig 29 éves ifjú gróf csakhamar magára vonta a közfigyelmet. Beszédeit leginkább a kormány ellen intézett heves támadások jellemezték.
Az 1843–44. évi országgyűlésen már az ellenzéki vezérek között foglalt el előkelő helyet. A konzervatívek „a felső tábla sulykának” szokták nevezni. Az első felelős magyar miniszterium 1848-ban Pozsony vármegye főispánjává nevezte ki. A szabaságharcz kitörése előtt visszavonult birtokaira, de az 1861. évi országgyűlésen már ismét ott találjuk a főrendiház tagjai sorában. Az 1866. évi országgyűlésen tevékeny részt vett. 1866 febr. 13-án felszólalt a főrendiház felirati vitájánál, febr. 22-én pedig annak a bizottságnak a tagja lett, mely a feliratot az uralkodónak átnyujtotta. A második felelős magyar miniszterium alatt ismét elfoglalta Pozsony vármegye főispáni székét, melytől 1869-ben, vármegyéje közszeretetétől kísérve, megvált. Meghalt nőtlenül 1873 máj. 7-én, Budapesten. Ő alapította 1869. évi május hó 9-én kelt végrendeletével a Pozsony és Nyitra vármegyékben fekvő „Jókői” hitbizományt, melyre vonatkozólag végrendeletieg kinevezett első örököse (ifj.) gróf Pálffy József (Móricz fia, l. elébb) állította ki 1883. évi február 11-én az alapító levelet. Ez a hitbizomány is elsőszülöttségi, s az alapító levél 1883. évi április hó 24-én nyert legfelsőbb királyi jóváhagyást.
Szomolány a XVIII. század elején.
Az orsz. képtárból
