Ily messze kiterjedő határu birtokos lakosság természetesen nem lehetett el kereskedelem és ipar nélkül sem. A közszükséglet következtében kereskedelme hamar fellendült. Első kereskedői, mint a többi nagyobb alföldi városoknak, az élelmes örmények voltak, kiket vallási szertartásaik után inkább görögöknek hívtak. Hogy a város őket ide édesgesse, számukra bolthelyiségeket építtetett s már 1772-ben öt virágzó bolt szolgálta ki a város közszükségletét. Ép így a közszükséglet teremtette meg rövid idő alatt az ipart is. Különösen azok az iparágak fejlődtek igen szépen, melyek a földmívelő nép foglalkozásával kapcsolatosak. Igy különösen kifejlődött a kovács- és bognár-ipar, szép számmal voltak magyar szabók, takácsok, kalaposok, lábbeli készítők, igen kifejlett és magas fokra emelkedett a szíjgyártó- és szücs-ipar, úgyannyira, hogy a Duna–Tisza közében messziről keresték fel e nemű iparosainkat szironyos díszítésű lószerszámokért, rezes kengyelű drága betyár-nyergekért. A szűcs-ipar pedig a művészi sodrott selyemmel kivarrott subákban valódi műremekeket alkotott, miről a Városi Múzeum néprajzi gyűjteménye fényes tanúságot tehet. Az iparosok czéhekbe sorakoztak, külön szabályaik között érdekes életet éltek s a remeklés kötelezettségével serkentették a fiatalabb nemzedéket az ipar fejlesztésére.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.