Alpár, tiszamenti magyar nagyközség 603 házzal és körülbelül 4000 római katholikus lakossal. Van vasútja, postája és távírója. Már a vezérek korában lakott hely volt, melyről Anonymus, Béla király névtelen jegyzője is megemlékezik. Okleveles adataink 1075-ig nyúlnak vissza e helységről, mely évben I. Géza király a váczi püspöknek adományozta. Az 1559. évi török kincstári adólajstromokban a budai líva községei között találjuk és ekkor 11 adóköteles háza volt. A török hódoltság későbbi szakában elpusztult és csak a XVIII. század elején népesült be újra. 1715-ben még puszta és Kecskeméthez tartozott. A római katholikus templom 1725-ben épült. Plebániáját 1760-ban alapították, anyakönyvei azonban már 1740-ben kezdődnek. az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint a váczi püspök volt a helység földesura. Jelenleg is a váczi püspök a helység legnagyobb birtokosa. A község határában valami rommaradvány látható, melyet az itteni szájhagyomány Zalán vára romjainak tart, a mit azonban semmi sem támogat. A község határában őskori leletekre bukkantak.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.