Kücsük Mehemed portyázásai.
Kücsük Mehemed portyázásai.
1665. jan. 3-án az érsekujvári generalatus hivatalosan is áthelyeztetvén Komáromba, annak parancsnokává De Souches neveztetett ki. A bécsi és pozsonyi értekezletek tiltakozása ez által tárgytalanná vált és Érsekujvár visszahódításának kérdése egyelőre leszorult a napirendről. Teleky 634Mihály január 3-áról már azt írta Apaffynak, hogy a rendek, bár kelletlenül, mégis belenyugodtak a vasvári békébe s biztosokat küldtek ki egy Érsekujvár helyébe építendő vár helyének kijelölésére. Ez a várépítés különben annyival is sürgősebb volt, mert Kücsük Mehemed, érsekujvári pasa, nem igen törődött a vasvári békével és nagyravágyó elméjében az egész felvidéknek, Klobuk határszéli faluig való meghódoltatását tervezte. Csapataival folyton kirohanásokat rendezett, elszáguldozott velük egész a Vág folyóig, ölt és rabolt, hogy háborús időben is sok lett volna. A pozsonyi értekezleten az urak már egész lajstromot olvastak fel azon károkról, melyet a török a békekötés óta okozott. További panaszra adott okot a rakonczátlan német katonaság zsarolása is. Lipót igérte, hogy a végházakat magyar őrséggel látja el, hogy a sérelmeket orvosolni fogja, azonban mint mindig, most sem követte tett az igéretet. De Leslie követ által panaszt emelt ugyan a fényes portánál az érsekujvári török portyázásai ellen, de Köprili nagyvezér azt felelte, hogy, ha a kalandozó csapat az ötezeret meg nem haladja s nagy lőszert nem használ, akkor békebontónak nem tekinthető.
A bécsi és pozsonyi értekezletek biztosai, meg a bécsi haditanács időközben megállapodtak abban, hogy Érsekujvár pótlására Galgóczczal szemben fognak új várat építeni. A vár építését, a később ott elhelyezett jézustársasági atyák Historia Domusa nyomán, elég részleteséggel írja le Nagy Iván.
