Bethlen ujabb támadása.
Bethlen ujabb támadása.
A nikolsburgi béke azonban nem volt tartós. Bethlen 1623. őszén ismét megjelent Nyitravármegyében s Nagy-Szombatba vonúlt. Bajmócz táján, a most már királypártivá lett és a nádori tisztségre emelt Thurzó Szaniszló birtokait tették tönkre hadai. Október 21-én Szakolcza közvetlen környékét, a Branics-hegy alján lévő községeket, Szeniczet, a Czoborok egbelli kastélyát, november 4-én pedig Szobotistot égették fel. A deczember 9-én tartott megyegyűlésen a fejedelem levelét olvasták fel, melyben az újabb tatár csapatok részére 25000 kenyeret, 50 ökröt, 300 juhot, 800 véka zabot, 30 kocsi szénát rendel előkészíteni s azt a tatárok vezetőjének, Bogách Gáspárnak utasítása szerint, különböző állomáshelyeken elhelyezni. A vármegye sietet a kérelemnek tőle telhetőleg eleget tenni. Mindazáltal a tatárok a Nyitra mindkét partját ellepték s az utjokba eső falvakat kirabolták, a pusztításnak csak a közbejött fegyverszünet és az a körülmény vetett véget, hogy Bethlen hadait január elején Kassára vezette vissza.
Bethlen harmadik felkelése 1626-ban már kevésbbé érintette Nyitravármegyét. Legnagyobb terhet képeztek a császári hadak, melyek Wallenstein vezérlete alatt a Vág partjain állottak s a föld népét sanyargatták. Mikor Wallenstein a szécsényi mezőkön bekövetkezett kudarcz után Bethlen elől visszavonúlni kényszerűlt, Galgócz alá vezette seregét s két szárnyát egész Deákiig és Vág-Ujhelyig nyújtotta előre, akkor Bethlen hada is elhagyta eddigi állását s Nyitra felé tartott. Azonban komolyabb öszeütközésre nem került a dolog. Ugyanezen időben a törökkel is megindúlván a békealkudozás, Ferdinánd meghagyta Nyitravármegyének, hogy a hódoltsági terület érdekeinek képviseletében ezen alkudozásokhoz követet küldjön. Az 1626. április 22-én tartott megyei gyűlés Bossányi Boldizsárt küldte ki, meghagyván neki, hogy Althain gróffal lépjen mindenek előtt érintkezésbe.
