Története.
Története.
Érsekujvár már az ujkorban keletkezett; alig háromszáz esztendős. Esztergomnak a török által történt megvétele után Váradi Pál érsek a Nyitra völgyében, a komárommegyei Lök határában épített palánk-várat, melyet Ujvárnak s később Oláh Miklós érsekről, a ki erősítését növelte és befejezte, Oláh-Ujvárnak neveztek. Mint Fábián János „Az esztergomi érsekség uj vára” értekezésében kimutatja, a már eddig is a török ellen sok szolgálatot tett várat kevésbbé alkalmas volta miatt Miksa király megszüntette s helyébe, a mostani város helyén, a nyitramegyei Görög (Gewrewg) prímási falu határában építtetett uj várat. Az építést 1571-ben kezdték s 1581-ben fejezték be. Ez a vár volt alapja a mai Érsekujvárnak.
ÉRSEKUJVÁR. – A GIMNÁZIUM.
Saját felvételünk.
39Ez a vár jelentékeny támaszpontja volt több mint száz éven át a török terjeszkedését gátló királyi seregnek. 1605-ben Rhédey Ferencz, Bocskay István vezére, homonnai Drugeth Bálinttól és Szinán budai pasától segítve, elhódította a német őrségtől, de a Bocskayval kötött békeszerződés visszajuttatta Érsekujvárt is a király kezébe. 1619-ben Bethlen Gábor foglalta el. Két év mulva Bouquoy császári tábornok vissza akarta foglalni; de Horvát Istvánnak, Bethlen vezérének fölmentő seregével megütközve, életét vesztette. Bethlen birtoklása után 1663-ig ismét a királyi sereg őrizte a várat; de 1663-ban gr. Forgách Ádám, hősies védelem után, a hadi becsület teljes megóvása mellett kénytelen volt átadni a várat a töröknek, ki egész 1685. augusztus 10-éig maradt ura, a mikor Károly lotharingiai herczeg visszavette tőle. Érsekujvár visszahódítását Európaszerte ünnepelték, mint a Buda felszabadulását megelőző hadjárat egyik legfontosabb mozzanatát. A vár ekkor már jelentékeny polgári lakosságot fogadott falai közé, a kik a körülötte volt, elpusztult helységekből menekültek ide. 1704-ben Rákóczy Ferencz, Bottyán Jánossal, minden nehézség nélkül hatalmába kerítette a várat, melyet Bercsényi Miklós 1705-ben kijavíttatott. Innentúl azonban már nem játszhatott többé szerepet. A Rákóczy-szabadságharcz lezajlása után elhatározták megszüntetését, minthogy Komárom mellett egyáltalában nem volt rá szükség. Védőműveit 1725-ben – III. Károly parancsára – lerombolták.
Az erődnek ma már nincs maradványa; de nyomát egy szögben törő utcasor, mely a kálváriától nyugotra vonul s házainak lejtős gyepűje határozottan mesterségesen emelt magaslatra mutat, máig fenntartotta. Minthogy a város alig másfél százada vesztette el erőd jellegét, éppen akkor, midőn a magyarországi városoknak hosszú időre kiható hanyatlása kezdődött: nem mutathat föl egy nagyobb műbecsű épületet sem. Csinosodása csak a legujabb időben fölkeltett izlés hatása alatt, főleg az alkotmányos korszak óta halad. Most már szemlátomást jelölhetjük meg a különböző származású letelepedettek által meghonosított népies jellegü apró lakóházak közt a modern házakat, melyek egyúttal a város gyarapodásának biztos útmutatói.
