Rudolf király.
Rudolf király.
A német kapitányok alatt katonai önkény uralkodott Heves vármegyében. Német tisztek és katonák kezelték és bérelték ki a tizedeket, Ungnád a nagyprépostság jövedelmeit vette bérbe 800 frtért.102) A káptalan javait is kincstári kezelésbe vették, a királyi kamara bérbeadta a vár szükségleteinek fedezésére, de a bérösszegek nem folytak be. Különben az egész ország pénzügyi viszonyai kétségbeejtők voltak. Miksa király halála után, Rudolf számításai szerint 1577-ben a császár összes magyar és más országokból való jövedelmei 596.492 frtot tettek ki, míg a katonai szükségletek rohamosan emelkedtek. 1577-ben csak Magyarországban a hadiköltségek 1,667.789 forintot tettek ki, a melyből Felső-Magyarországra 957.662 forint esett.103) Nem tudta tehát a király állandó adó hiányában és az átkos adóelzálogosítás s garázdálkodás módszere mellett a katonai kiadásokat fedezni. A fizetetlen zsoldosok raboltak, elégedetlenkedve szolgáltak, idegen származásuk következtében a magyar ügyekért, Magyarország felszabadulásáért, – nem csoda – ha semmit sem lelkesedtek.
102) N. R. A. fasc. 1718. sz.
103) Hadtört. közl. 1893, 543.
Igy történt, hogy mikor a rendek 1572-ben feliratukban felhívják a király figyelmét Eger város hiányos körülfalazására, „az oly hézagos, hogy azon az ellenség minden akadály nélkül behatolhat”, akkor a király a kérelmet elutasította azzal, hogy először a vár szorul megerősítésre, ha pénz lesz, akkor kerül a város sorra.104) Pénz azonban sohasem volt elég, pedig Verancsics püspök 1562 óta és Radéczy egri püspök 1572 óta püspöki jövedelmeikről lemondtak, miután a püspöki javakért a turóczi prépostsággal kártalanították őket.
104) Magyar országgy. Eml. V. 343, 376.
511Miksa és utána Rudolf királyaink nem értették meg, hogy a magyarok nemcsak nem köszönik meg az értök hozott áldozatokat, hanem még panaszkodni mernek királyukra. A sok panasz után végre 1579-ben Egerbe háromtagú bizottságot küldöttek ki, hogy írják össze a vár tartozékait, jövedelmeit. Vizsgálják meg a provizorok visszaéléseit, szerezzék meg Sz. János könyvét és abból kutassák ki ama megyék, kerületek és egyes birtokok neveit, a honnan az egri püspökségnek és káptalannak bárány, termény és bortizedek járnak. Úgy látszik, ebből az alkalomból készült az egri egyház ama Sz. János könyve, a Liber S. Joannis, a melyet az egri káptalan őriz s melyet Kandra Kabos tett közzé. A Sz. János könyve a régi 1549-ben készült eredetinek átírása, de mindazon kerületeket és megyéket felsorolja, a melyek még 1549-ben nem tartoztak az egri püspöki vár tizedkerületéhez, hanem csak 1579 körül csatoltattak ide. A kiküldött vizsgálóbizottság működése kiterjedt az allodiális gazdálkodásra, a török foglyok váltságdíjának kezelésére is.
