Bornemisza Gergely.
Bornemisza Gergely.
Ebben a korban az egész ország, főleg a végvidékek, siralmas állapotban vannak, sorsukban osztozott Egervár és Heves vármegye területe is. Dobó lemondása és Mekchey rövid várnagysága után az egri vár védelmében kitünt „Gergely diákot”, Bornemisza Gergelyt (1553 márczius, 1554 november) nevezték ki egri várnagynak. Ő látta Heves vármegye szomorú helyzetét, hogy a törökök egészen Egerig terjeszkedtek, Nagytálya, Maklár behódoltak s ezeket, valamint Felnémet, Tárkány, Szőlőske, Tihamér, Noszvaj községeket a törökök feldúlták. A vidék védelmére jobb karba iparkodott hozni az egri várat. Ferdinánd a pénzszükség idején az egri püspöki javakat és az országos közjövedelmekből Heves vármegye összes adóját, 700 frtot, továbbá Gömör, Borsod, Abaúj adójának egy részét 508utalta erre a czélra. Bornemisza ezt az összeget mind felhasználta építkezésekre, Bécsből 258 forintért hadiszereket hozatott. De azután jövedelme megcsappant, mikor Ujlaki Ferenczet nevezték ki egri püspöknek és a püspöki jövedelmek egyharmadát a püspök kezébe kellett szolgáltatnia. Bornemisza vitéz magyar katona volt és a derék várnagy vakmerőségének esett áldozatul. 1554-ben Veli, hatvani bégnek Poroszló vidékén portyázó katonái kezébe került, Konstantinápolyba, rabságba hurczolták és ott halt meg 1555-ben.82)
82) u. o. III. 390, 432.
