Tiszántúli rész.
Tiszántúli rész.
A tiszántúli déli területen – Tariczky szerint – az ásotthalmi őstelepnek is volt veresrézmíves, öntőműhelye és voltak öntőmintái, melyeket maga a rézmíves alkotott homokkövekből. A rézrögeket a tiszavidékkel átellenes borsodi bányaerekből szerezték. Az ásotthalmi leletben is van néhány ilyen nyers veresrézgöröngy. Az 1876-ik leletben van egy veresréz-melltű, több veresréz-huzal, melyek egy sodronyos ékszernek voltak az alkotórészei; ezek azonban már a bronz-kor előhaladott szakából valók. Van egy veresréz késpenge is Tiszaszőlősről. A kőkori agyagipar átnyúlik az átmeneti rézkorszakba is. Ugyanis az Ásotthalom temetőhelyén fölbontottak két sírt s ezek egyikében két hamvvedret találtak, melyek jellege ugyanolyan volt, mint a föntebb ismertetetteké és halpikkelyes réteggel voltak beterítve. De a rézkorban már a hamvas és bogárfekete edényeket csiszolás útján kifényesítették. E sír talizmánul még néhány békasókövecset, a másik pedig egy oxidálódott veresrézdarabot rejtett.
