Gazdálkodási rendszer.
Gazdálkodási rendszer.
Habár a vármegyében a szabad gazdálkodás az, melyet kis-, közép- és nagybirtokon egyaránt találunk, az évenkénti produkczió sem a hibás beosztás, sem a tervszerűtlenségből folyó ingadozás, sem pedig a túlkihasználás hibáit nem mutatja. Ebből látható, hogy a termelésnél követett irányzat mindig reális marad, habár a konjunkturákhoz van alkalmazkodva. Hogy pedig a gazdálkodás rendszereinek ez a legnehezebb válfaja: a szabad gazdálkodás otthonos, az azt mutatja, hogy elegendő szakképzettség, megfelelő instrukczió s a birtokok kellő trágyaerőben tartottsága ellen, lényeges panaszok nem tehetők. Miután azonban sem növénytermelési, sem állattartási tágabb keretű változtatásokat, egyik évről a másikra, a gazdák nem tesznek, s a termelvények egymásra következésében azok igényeit szem elől nem tévesztik, a legigazságosabban úgy jellemezhetjük e gazdálkodási rendszert, hogy az a szabad gazdálkodás szellemében kezelt modern váltógazdaság színezetét képviseli. Hogy ezzel az ugartartás összeférhetetlenné lesz, azt a tények is bizonyítják. Az ugar évről évre csökken. 1880-ban még a szántóföld 10.74%-a ugar, 1895-ben már csak 4.82%-a; azóta fokonként kevesbedik s helyét kapás- és takarmánynövények foglalják el.
