A rozs.
A rozs.
Ama 15 vármegye között, a hol aránylag a legtöbb rozs terem, Győr vármegye a negyedik helyen áll. Utalja azt a rozs termelésének eme nagyobb felkarolására Sokoróalja arravaló nagykiterjedésű homokos része, ösztönzi az a nagy biztosság, melylyel a termés sikerére számíthatunk. Ha az 1890–1900. évtized rozstermés-eredményeit megnézzük, azt látjuk, hogy ebből 6 év termése egyező volt és hektáronként kb. 10 q-ra rúgott; ennél három év termése szintén egyezően kisebb volt és egy év termése nagyobb. Ha pedig ezzel egybevetjük ugyane vármegye búzatermésének adatait, azt látjuk, hogy eme 10 év alatt nincs két év, melynek terméseredménye egyező lenne. Nagyon előremozdítólag 108hatott, különösen a középbirtokok rozsterméseinek emelkedésére, a műtrágyák bővebb használata s a nyulszapuka (Anthyllis vulneraria) takarmánynövény felkarolása. Ez utóbbi a rozsnak legkitünőbb előveteménye, takarmányértékén kívül nagy a zöldtrágya értéke, s így a rozstermés mennyiségére elhatározó befolyása van. Jól illusztrálja e tényt egy homokos talajú gazdaságnak következő vetésforgója: 1. * takarmány; 2. rozs; 3. nyulszapuka; 4. rozs; 5. * kapás; 6. zab; 7. rozs; 8. nyulszapuka; 9. rozs. Az őszi rozs a vármegye szántóföldjének 16.11%-án foglal helyet; tavaszi rozsot egyáltalán nem termelnek. Átlag-hektolitersúly 71.3 kilogramm, jobb kvalitást adó években, egyes helyeken 78 kilogrammra is felszökik. Leginkább várható ily kivételes eredmény a sokoróaljai járásban s a pusztai járásnak Szentjános körüli földjein.
Az árpa termelése a szántóföld 14.37%-án folyik s bár e vármegye a legtöbb árpát termelő törvényhatóságok között nem foglal helyet, de ha tekintélyes győri gabonakereskedőknek azt az észleletét tekintjük, hogy a termelt évenkénti mennyiség felét, sőt néha – mint 1905-ben – annak 60%-át, sörárpának lehet minősíteni, úgy elmondhatjuk, hogy e nagyigényű és szakértelmet kivánó növény termelését illetőleg is, a vármegye elég előkelő helyen áll.
A legszebb és legjobb árpa a pusztai járás Nyul, Écs, Ravaszd s a sokoróaljai járás Tényő, Felpécz községeiben terem.
A termelt mennyiség túlnyomó része tavaszi árpa. Leginkább elterjedett fajták a Chevalier-árpa, mely azonban már csak degenerálódott alakjában lelhető fel, s a Hanna-árpa, melynek kvassitzi nemesített féleségét újabban több helyütt felkarolták.
