A tanítóképző.
A tanítóképző.
A kir. kath. tanítóképző-intézet 1778-ban a Ratio educationis rendelkezése következtében keletkezett. Az első tanítóképzést Váczy János 22 éven át ingyen végezte, a miért a helytartótanácstól 1844-ben 2310 frt jutalmat nyert. 1847-ben az intézet a nemzeti iskolától független szervezetet kapott, két éves tanfolyammal. A fenntartási költségeket, a város támogatásával, a tanulmányi alap födözte. Az 1868-iki népoktatási törvény a tanítóképzőket is újra szervezte és a győrit Zalka János győri püspök 1871-ben, az új törvény szellemében, három évi tanfolyammal rendezte be. 1869-ig az évi költségeket a tanulmányi alap fedezte, de mivel a kiadások tetemesen gyarapodtak, azokat Zalka János önként magára vállalta. 1872-ben a püspök a Káptalandombon új épületet vett és rendezett be az intézet számára. 1892-ig három évfolyamú volt. 1893-ban Zalka János püspök a saját költségén egészen új és gazdagon fölszerelt épületet emeltetett, a soproni képzőt a győribe olvasztotta, azt négy évfolyamúvá bővítette s még ugyanakkor a gyakorló elemi iskolát is megnyitotta.
Az intézet évi költségeit a győri püspök viseli, de a tanulmányi alap évi 2640 koronával, Győr városa pedig fűtőfával, egyéb szükségesekkel és tornahelyiséggel járul a kiadásokhoz. A tanári kar az igazgatóval együtt nyolcz tagból áll. A tanulók száma 142, a gyakorló iskoláé 33.
Az intézet évi kiadása körülbelül 22 ezer korona. A szegény tanulók évente 3700 korona segítségben részesülnek. Van tanári és ifjúsági könyvtára, különféle szertára; a növendékek között Mária-kongregáczió és Kisfaludy-önképzőkör alakult.
