Dallos Miklós róm. kath. püspök, született Győrött. Apja János, győri bíró, anyja Grebecsi Ilona volt. Ifjúságát nem ismerjük. 1609-ben egri kanonok volt és a káptalan Bécsbe küldte az idegen kézre jutott káptalani tizedek és egyéb jövedelmek visszaszerzése érdekében. Később az esztergomi főkáptalanba helyezték át, a hol zólyomi főesperes és olvasó-kanonok lett. Mint lectort küldte őt a káptalan 1616-ban Prágába, Pázmány Péterhez, az új prímáshoz, ki őt később is bizalmával tisztelte meg. 1618-ban a királyválasztó országgyűlésen résztvett és a tanácskozásokról naplót vezetett. 1619-ben pécsi püspökké nevezték ki, de egyházmegyéje területét a törökök tartották elfoglalva. Ekkor nevezték ki királyi tanácsossá. Midőn Bethlen hadai Magyarországot megszállották, Dallos Bécsbe menekült, hol szavának nagy súlya volt nemcsak a magyar tanács ülésein, de a császári titkos tanácsban is. 1621-ben Bethlen követeivel alkudozott. 1622-ben váczi, s a következő évben győri püspök lett. Ugyanekkor a király a beszterczebányai alkudozásokra kiküldött országos bizottság fejévé nevezte ki, s mint ilyen, erélylyel és tapintatosan vezette a Bethlen biztosaival folytatott tárgyalásokat. A császári háznak s a jezsuitáknak nagy barátja volt. Végső évében, 1629-ben 26.000 forintos alapítványnyal megvetette a győri papnevelő alapját. Közpályája legnevezetesebb okmányait »Dallos Miklós győri püspöknek politikai és diplomácziai írásai« czím alatt Fraknói Vilmos és Ráth Károly adták ki 1867-ben.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.