A cs. kir. törvényszék.
A cs. kir. törvényszék.
1851. év január hó 14-én alakul meg a gömörmegyei cs. kir. törvényszék Rimaszombatban tartott tanácsűlésében. Jelen voltak: Abaffy János elnök, Malatinszky Ferencz, Rakovszky József, Jeney János, Záborszky Károly, Dapsy Pál ülnökök, Vihelyi Róbert, Daxner István álladalmi ügyészek, Moravcsik János, Cseh József jegyzők. Az eskűformába ekkor még nem merik belevenni a császárnak szóló hűségesküt. A bíróságok szervezésére kiküldött cs. kir. igazságügyi biztosként Melczer István szerepel. Hasonló módon alakul meg a collegialis törvényszék Rozsnyón. A gömörmegyei cs. kir. törvényszék bírósága az eperjesi cs. kir. kerületi főtörvényszék és legfelsőbb bírósága a Bécsben székelő cs. kir. legfőbb törvényszék. Alsófokon a törvénykezés szolgálatában állanak Vladár Antal élén a rimaszombati, Müller Gyula élén a csetneki, Abaffy Gusztáv élén a putnoki, Binczur János élén a rimabrezói és Vicziány József élén a rimaszombati cs. kir. járásbíróság.
A telekkönyvek szerkesztése ebben az időben kezdődik. Ezen bíróságnál működnek 1851-ben, későbbi jegyzőkönyvek szerint, Adorján Boldizsár, Gömöry Pál is mint ülnökök, Bokrányi János államügyész. Melczer István feladatát, mint a bécsi cs. kir. igazságügyminiszterium biztosa, az első szervezés körül befejezvén, tisztét az eperjesi cs. kir. kerületi főtörvényszék elnökére, Dókus Lászlóra ruházván, a gömörmegyei cs. kir. törvényszéktől az 1851. évi április hó 2-án tartott űlésben vesz búcsút.
A törvénykezés nyelve azonban még magyar, sőt az összes kezelés magyar nyelvű még, de a büntető ügyekben az 1850. évi január 17-én kiadott császári nyilt parancs szerint járnak el, váltóügyekben is nem a magyar 1844. évi váltótörvény, hanem az 1850. évi január 25-én kiadott váltórendszabályt és eljárási szabályokat követik és általában nyomról-nyomra lép előtérbe az osztrák jog, a melyet viszont a bírák nem ismervén, a tanácsüléseken, a jegyzőkönyvek tanúsága szerint, nagy jogi viták támadnak és nem annyira a jog, mint a „sic volo, sic jubeo” elve érvényesül.
