Kereskedelem.
Kereskedelem.
A kereskedés jobbadán németek, ráczok és zsidók kezében volt, az utóbbiaknak azonban nem volt letelepülési joguk, csak Bátorkeszin és a Vízivárosban tűrték meg őket a részükről felajánlott türelmi taksák fejében. Az érsek rendeletére azonban onnan is el kellett költözniök (1711), ekkor a káptalan területére vonultak s ott ütötték fel sátorukat a városi kereskedők hátrányára, mert olcsóbban adták el áruikat. Esztergomban már 1693-ban fennállott a posztókereskedők czéhe. 1711-ben hirdették ki a kalmár-testület czéhszabályait; tagjai németek és olaszok voltak. A czéhszabályok életbelépte után a rácz kereskedőknek nem volt szabad többé német áruczikkeket árusítaniok, sőt a kath. hitre való áttérésre is kényszerítették őket, de a királyi kamara közbenjárására megmaradhattak a városban és vallásukban, bár ezentúl csak keleti áruczikkeket árúsíthattak.
