Asszonyvására, a székelyhíd–margittai vasutvonal mentén, az érmelléki hegyek alatt fekvő magyar nagyközség, ev. ref. róm. kath. és gör. kath. vallásu lakosokkal, a kik között azonban az ev. ref. vallásuak vannak túlnyomó számban. Házainak száma 229, lakosaié 1197. Posta és vasúti állomás helyben, legközelebb levő távíró pedig Székelyhídon. E község hajdan a királyné birtoka és vásáros hely volt, a mit különben a neve is igazol. Neve az idők folyamán két változatban fordul elő, és pedig Asszonyharcz és Asszonyvásár alakban. Régente nem a mai helyén állott, hanem a mostani országút két oldalán, azon a helyen, melyet ma is Pusztafalunak neveznek. Itt állott egyháza is, melynek lelkészét már a XIV. századi pápai tizedjegyzék említi. IV. László király is időzött e helyt, és itt adta ki azt az oklevelet, melyben Dorogfi Miklóst, Diószeg urát, hűtelennek nyilvánítja. 1552-ben a Szent István káptalan birtoka, 1569-ben pedig Salgay Bálinté. Később a Fráter család és a premontreiek birtokába került, mely utóbbinak tulajdonában van a Fráter István által 1600. körül épített kastély is. A községben két templom van. A róm. kath. templom 1895-ben épült és kegyura a jászóvári premontrei rend, az ev. ref. templom pedig a XVIII. század végén. A Pósa, Szakasz, Háromhalom, Kengyel és Paragi nevű dülőnevek némi jelentőséggel látszanak bírni.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.