Árpád.
Árpád.
Árpád, az alföldi síkságon, a vésztő kötegyán–hollódi vasutvonal mentén fekvő nagyközség, ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 279, lakosaié 1759. Posta és vasúti állomás; a legközelebbi táviró Nagy-Szalonta, Fekete-Bátor, vagy Erdő-Gyarak. Mint a község első birtokosai Rajnald fiai János és László szerepelnek, kiktől I. Károly király a birtokot elkoboztatta. Később Zsigmond király adománya révén a Csákyak birtokába jutott és már 1397-ben a mai néven van említve. Hajdan a község azon a helyen állott, a hol ma a Telek nevű dülő fekszik, temploma pedig a temetőben, a hol körvonalai még most is meglátszanak. Mai ev. ref. temploma 1798-ban épült. A községnek elejétől fogva a gr. Csáky család volt a földesura, csak a mult század közepén került terpesti Markovits Emánuel birtokába, kinek örökösei maig is bírják. A családnak itt csinos úrilaka van, melyet Markovits Kálmán volt orsz. képviselő építtetett. A község határában a Gyepes melleti tanyán fogták el 1849-ben a vértanú halált szenvedett Szacsvay Imrét; ugyanitt lappangott akkor Táncsics Mihály nejével, továbbá Arany János és Kuthy István is. A község határához tartozó erdőben levő dombot a nép Árpád sírjának tartja. A lakosok nagy része favilla- és szekéroldal-készítéssel foglalkozik. A községben takarék- és önsegélyző-egyesület működik.
Árpád. – A Markovits család úrilaka.
Saját felvételünk.
