Ambrozovits Béla.

Full text search

Ambrozovits Béla.
Ambrozovits Béla, miniszteri tanácsos, a III. oszt. vaskoronarend tulajdonosa s a belga Lipótrend középkeresztese, szül. 1835 január 20-ára, Zomborban, hol atyja. A. Nep. János okl. mérnök, ügyvéd, a város tanácsosa és egy ízben követe volt a pozsonyi országgyűlésen. Még tanúlmányai befejezte előtt segédkezett a Strassburg-Kehl közti vasúti híd tervezésénél; 1857 őszén a Ferencz József-vasút igazgatóságánál nyert alkalmazást Stiriában; innen a déli vasúthoz Nagy-Kanizsára és 1864-ben osztálymérnökként Budára helyezték át. 1867-ben államszolgálatba lépett, a közmunka s közt. miniszteriumnál vasúti felügyelő, 1871-ben osztálytanácsos, báró Kemény Gábor alatt pedig miniszteri tanácsos és a vasúti főfelügyelőség főnöke lett. 1885-ben a Brüsszelben tartott első nemzetközi vasuti kongresszuson, a magyar kormány kiküldöttjeként, a kongr. egyik szakosztályának elnöke és állandó bizottságának tagja volt. Beutazván Német-, Franczia-, Olasz- és Angolországot, Belgiumot és Svájczot, 1863-ban Amerikába utazott első nejéért, Meszlényi Gizelláért (Meszlényi Rudolf és Kossuth Zsuzsánna idősbik leányáért). Ez 1865 őszén elhalálozván, 1876-ban testvérét, Ilonát vette nőűl. A. Béla a magyar mérnök és építész-egyletnek megalakúlásától (1867) vál. tagja, 1812–78-ban titkára, 1885–88-ban alelnöke volt. A társulat közlönyét pedig 1869–78-ig szerkesztette. Közleményei és művei, melyekben nem egy önálló eszmével és gyakorlati értékű elmélettel lépett föl s melyek a közgazdasági tudomány előbbviteléhez nagyban hozzájárultak, kizárólag a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyében jelentek meg. Egyik elméletét, mely a vasúti politikára vonatkozik, Loria hírneves olasz tanár a páduai egyetem katedrájáról hirdeti. Egy másik műve, mely évekkel a vasúti zónarendszer életbeléptetése előtt jelent meg és melyet Baross miniszter alaposan önmert, tanulmányozott és felette nagyrabecsült, hatással volt a magyar vasúti zónadíjszabás rendszeresítésére, úgy hogy a Baross-féle zónarendszer előkészítésének az érdeme is az ő nevéhez fűződik. Ezeknek egy részét német, franczia és olasz nyelvre is lefordították, 487sőt a newyorki szakfolyóiratok is átvették. 1889-ben a „Közlekedés” szakfolyóirat közölte a vasúti kongresszuson tartott előadásait. Költészettel is foglalkozott és többnyire alkalmi verseket írt, melyek az egyesület kiadványaiban és a Vasárnapi Ujságban (1882) jelentek meg. Meghalt Budapesten, 1905 márczius 9-ikén és Zomborban van eltemetve.
Munkái: Czélszerű volna-e a magyar államvasútakat bérbeadni, vagy azok kezelését magánvállalkozókra bízni? Pest 1871. (Külön nyomat a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyéből). Felköszöntő Schwarzl Sándor egyleti titkárra. Bpest, 1880. (Hosszabb költemény. Külön nyomat ugyanonnan). – Ybl Miklósra 1882 deczember 5. Bpest. (Költemény. Külön nyomat a Vasárnapi Ujságból.) – Vasútforgalmi együtthatók. Tervezett vasútak bevételeinek meghatározása. Bpest, 1880. – A vasútak közgazdasági haszna, Bpest, 1887. – A magyar vasúti zónadíjszabás és elméletem. Bpest, 1893. – Az ár és fogyasztás, illetőleg termelés közti viszony. Bpest, 1895. – Országok gazdasági erejének összeméréséről. Bpest, 1897. – A tudomány érdekében. Budapest, 1896. A technikus-kérdéshoz. Bpest, 1896. – A vámtarifa kérdéséhez. Bpest, 1898. – A művészeti ízlés fejlesztéséről. Bpest, 1902. – De l’utilité des chemins do fer au point de vue de l’economie politique ed du calcul de tette utilité. Bruxelles, 1888. – La formation des employés de chemins de fer en Hongrie. Bruxelles. – Budapest, 1888. – Der gemeinwirschaftliche Nutzen der Eisenbahnen und dessen Berechnung. Wien, 1888. – Vantaggio Economico delle Strade Ferrado e Calcolo del medesimo. Milans, 1888. – La Tariffa a Zone delle ferrorie Ungheresi e la mio teoriir. Milano, 1895. – Le tarif par Zones des chemins do fer Hongrois et ma theorie. Bruxelles. 1895. – Moyens d'intéresser le personnel des chemins de fer ŕ la prospčritč de l’entreprise. Paris, 1889. – Messung der wirthschaftlichen Kraft von Ländern. Wien, 1898. – Der ungarische Eisenbahn-Zonentarif und meine Theorie. Wien, 1898.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi