Köztisztasági intézkedés.
Köztisztasági intézkedés.
A köztisztaság és közegészség ügyére vonatkozó egyik-másik intézkedése még üdvösnek is mondható, mint például az a rendelkezés, mely az 1620. évi statutum 2. pontjában ekképen hangzik:
„Végezte a n. község, mivel hogy szemünkkel láttyuk, hogy az útczákon itt a városban minden rútságot és undokságot az házokbúl kitöltenek és hordanak, mely miá embernek mennyi nyavalyája történik, a meleg nyár elérkezvén, az ködes dér miá, akarki is megitélheti. Azért az n. tanács kiáltassa meg és severe injungállya, hogy ezután senki az uczákban afféle dögletes rusnyaságot udvarárúl más jámbor háza eleibe avagy házának hátuljához ne hordgya, se ne hordassa, sem pedig háza eleiben szemetet ki ne vitesse, hanem kiki a városon kívül vitesse.”
A XVII. században alig-alig szünetelő háborús mozgalmak, mint tudjuk, általában sok kalandort és szökevény gonosztevőt űztek a városokba, a hol a lazább elemekkel találkozván, gyakran okoztak zenebonát. A városnak nagyon kellett ügyelnie, hogy elejét vegye már a kisebb rendbontásoknak is, mert a folytonos pártvillongások közt az ilyen zavarokat felhasználhatta az egyik vagy másik fél arra, hogy a várost birtokába ejtse.
Az 1616-iki szabályrendelet megtiltja, hogy a deákok éjjel sétálgassanak a városban s olyanokkal, a kik nem illenek hozzájuk, részegeskedjenek és tánczoljanak; az 1639-iki szabályzat pedig azok ellen szól, a kik a délesti isteni tiszteletek alatt a csapszékekben sípolnak, hegedűlnek, tánczolnak, „melyekből rút förtelmes dolgok következhetnek.”.
KASSA. – A RÉGI VÁROSI TÖMLÖCZ. (Saját felvételünk)
