KASSÁN az időjárás rendszeres megfigyelése még nem régi keletü; nem terjed két évtizedre sem. Ezért csakis az egyes években észlelhető változások adatait állithatjuk össze, a nélkül, hogy belőlük bizonyos periodikus törvényszerűségre következtethetnénk. Legfölebb a szél járására nézve állapíthatjuk meg ezt, annyival inkább, mert az eddigi megfigyeléseket a régibb közkeletü tapasztalat is támogatja.
Kassa város fekvésénél fogva legerősebben az északi szélnek van kitéve, mely itt évről-évre uralkodó szokott lenni. Az 1881–1890-iki tiz éves átlag ugyanezt az eredményt tünteti föl. A következő évek megerősítik ezt. 1892-ben 1036 megfigyelt irányból 453 esik az É. szélre. Jóval kisebb számot mutat a többi irány följegyzése. A másodsorban következő délnyugati szél 166, az északnyugati 100, az északkeleti 84 esetben észleltetett. Északi áramlatot tehát mindössze 637 esetben észleltek, a mi az összes szélirányoknak mintegy 60%-a. 1893-ban körülbelül ugyanezt tapasztaljuk. É. volt 508, ÉK. 74, ÉNy. 71, északi áramlat tehát összesen 653. Ekkor 1108 esetben észlelték a szelet.
A hőmérséklet tiz évi átlaga + 8.6 C. 1891-ben 8.3, 1892-ben 8.8, 1893-ban 8.4, ugy hogy az átlagos évi hőmérséklet 8.5-re tehetjük. Természetes, hogy az egyes évszakok és hónapok nagy ingadozást tüntetnek föl; a maximum és minimum közt jelentékeny a különbség, 50–54 fok, a mit a Kassán már erős jelleggel föllépő téli hideg okoz. Az utolsó évek adatai szerint a hideg –23 C. fokra is leszáll.
A hőmérséklet havi átlagát következő táblázat mutatja:
|
1891.
|
1892.
|
1893.
|
1894.
|
Januárius
|
–5.7
|
–3.8
|
–11.0
|
–4.6
|
Februárius
|
–4.2
|
–1.5
|
–3.1
|
–0.5
|
Márczius
|
2.0
|
2.3
|
2.5
|
5.5
|
Április
|
7.2
|
10.9
|
7.8
|
12.0
|
Május
|
17.6
|
15.2
|
14.5
|
15.7
|
Június
|
17.0
|
18.5
|
16.5
|
16.3
|
Július
|
19.6
|
19.8
|
19.3
|
20.5
|
Augusztus
|
19.0
|
21.2
|
17.8
|
17.7
|
Szeptember
|
15.4
|
18.1
|
13.5
|
12.6
|
Október
|
11.2
|
10.3
|
10.5
|
10.2
|
November
|
3.6
|
1.2
|
2.4
|
|
Deczember
|
0.0
|
–6.7
|
0.2
|
|
Az egyes napok adatai igen nagy ingadozásokat mutatnak; leváltozékonyabb Kassán a tél, legkevésbbé a szeptember. Az 1892/93-iki téli időszak különben országszerte a legzordabbak közé tartozott; rendkivüli és állandóan alacsony hőfoka legkisebb volt az egész században.
Az egyes évszakokra nézve a tiz évi átlagos hőmérséklet következőleg oszlik föl:
257A nyár a budapesti nyárhoz képest (20.6) 1.5 fokkal hűvösebb.
A csapadék tiz évi átlaga 675 milliméter; jóval több tehát az Alföld 4–500 milliméternyi csapadékánál. A Kárpátok itt már erősen éreztetik hatásukat. Az 1891–1893-iki esztendőkben a csapadék mennyisége még meg is haladta ezt az átlagot. 1891-ben 728, 1892-ben 706, 1893-ban 788, 1894-ben ellenben alatta maradt, mert összesen csak 565.6 milliméter volt. Az átlagot tehát jelentékenyen fölülmulta a csapadék mennyisége 1893-ban; 113 milliméterrel, a minek következménye árvizekben és a gazdaságokra nagy kárral járó túlnedvességben jelentkezett. A maximum, egy napon 40 milliméter, 1893. augusztusban volt.
A csapadékos napok átlagos száma 104 egy évben. Valamint a csapadék mennyisége több volt a normálisnál az utóbbi nedves években, akképen a csapadékos napok száma is fölülmulta a normális számot. 1891-ben 121, 1892-ben 118, 1893-ban (noha ez évben volt a legnagyobb csapadékmennyiség) 112 volt. A legtöbb csapadék rendesen a nyári hónapokra jut. Tavaszra átlag 23%, nyárra 42%, őszre 24%, télre 11%.
A csapadék eloszlása havonkint következő volt az utóbbi években:
|
1891. mm.
|
1892. mm.
|
1893. mm.
|
1894. mm.
|
Januárius
|
30
|
37.7
|
27.4
|
2.7
|
Februárius
|
11
|
53.0
|
42.4
|
12.9
|
Márczius
|
49
|
32.4
|
19.9
|
32.5
|
Április
|
106
|
73.0
|
22.3
|
24.3
|
Május
|
52
|
43.4
|
161.9
|
90.7
|
Június
|
75
|
122.7
|
170.5
|
135.4
|
Július
|
172
|
125.0
|
76.1
|
35.1
|
Augusztus
|
70
|
26.1
|
108.2
|
42.9
|
Szeptember
|
51
|
68.7
|
37.2
|
42.4
|
Október
|
12
|
95.4
|
48.5
|
115.5
|
November
|
70
|
6.4
|
67.3
|
14.6
|
Deczember
|
28
|
22.5
|
6.0
|
18.6
|
Hó átlag 23 napon esik novembertől áprilisig. Legtöbbször havazott 1893-ban, 27-szer, még pedig januárban 9, februárban 5, márcziusban 6, áprilisban 2, novemberben 4, deczemberben 1 napon.
Jégeső csak elvétve fordul elő.
Égiháborút átlag 16-szor észleltek egy évben. 1892-ben 20-szor fordult elő; legtöbbször májusban és júliusban.