Bitumenes mész.
Bitumenes mész.
Hatalmas mésztáblák boritják az alsó-triasz werfeni paláit: sötétszinü bitumenes tömött mész, fehércalcit erezettel. Tömöttsége oly nagy, hogy finomabb munkák anyagául is szolgálhat. A mészkövek sorozatában a legalsó szintet foglalja el és pterografiai sajátságait véve, a guttensteini mészszel volna azonosítható. E mészkő réteges szerkezetü és területünkön csak kis foltokban bukkan felszinre. Sötétszinü mészkövet találtunk Jászótól nyugatra a Tapolcza-völgyben és közvetlenül Jászó felett a Szépleányhegy kőbányáiban. Előfordul továbbá a rudnoki patak mellékén, a szepsi fürdő mellett, valamint a szádelői és áji völgyek közti hasadékban. A Bódva balpartján, a Zsarnó melletti kőbánya finomabb munkákhoz való alkalmas anyagot szolgáltat. Nagy mennyiségben szállitották innen régebben Budapestre, hol asztallapokat és siremlékeket faragtak belőle. A guttensteini mész alatt nehány ponton dolomit fordul elő: Somodi, Szt.-András; palás lemezes mészkő: Torna és Almás között. Vöröses-szürke, néhol lemezes vagy palás tömött mészkő, több-kevésbbé sürün behálózva vas-oxid-erekkel települ legtöbb helyen közvetlenül a werfeni palára.
A Felső-hegy alján csekély megszakitással mindenütt nyomozható. Előfordul továbbá a sziliczei fensíkon, valamint az almási völgyből kiemelkedő magaslatokon (Zárdahegy, Nagy-Váradhegy) is. Az egymásra következő háromféle mész közbülső tagját képezi és a bécsi geológusok által a kagylómészszel (Muschelkalk) van azonositva. Nem réteges szerkezetü, a benne előforduló vasoxiderek szabálytalanul huzódnak és ezen irányokban történik elmállása, valamint széthullása a kalapács alatt. Benne Ca, Al, Fe és több példányban Mg is mutathatók ki, a mi dolomitos szerkezetre vall. Tiszta dolomitot azonban nem találtunk benne.
Üregeiben szépen kifejlett calcit-kristályok, rozsdavörös agyaggal kitöltött hasadékaiban pedig limonit-gömböcskék fordulnak elő.
