LENGYEL SÁNDOR
LENGYEL SÁNDOR
L. Sándor és Rósa Erzsébet fia. Mezőtúr, 1830. jún.11., ref. Mérnök-gyakornok. Nőtlen.
1849 januárjától közvitéz a 65.honvédzászlóaljban. Márciustól tizedes, májustól őrmester alakulatánál a III. hadtestben. Állítása szerint a júl. 11.-i komáromi ütközet után hadnaggyá léptetik elő. Júl. 17. Vácnál megsebesült. Világosnál teszi le a fegyvert.
Szegeden besorozzák egy Voralbergben állomásozó gyalogezredhez. 1859. leszerelik. 1867. a Bihar megyei Honvédegylet tagja. Erdész, 1893. felveszik a budapesti honvéd menházba. 1896. innen kilép.
Mikár Zs. I. 19., Szinnyei: Magyar írók VII. 1070., Saját visszaemlékezései (Lengyel Sándor: Az 1848/49.iki évben Szolnoktól fel Pozsonyig, onnan le Világosig történt csatákról és egyebekről, Erzsébetfalva, Matkovich nyomda, 1867.), Szül. akv.: MOL A 2364.
