c) Az év elején Erdély belsejében lefolyt események.

Full text search

c) Az év elején Erdély belsejében lefolyt események.
Bihar megyén kivül Arad és Békés megyében is folyton jártak-keltek kisebb-nagyobb kuructömegek, s nem volt kizárva, hogy esetleg ezek is Erdélynek veszik útjokat. Azonban „Bussy-Rabutinnak nem volt ahhoz elegendő ereje, hogy északról, vagy nyugatról várható kuruc betörések útját állja, de arra sem volt, hogy az Erdély bensejében mindjobban megerősödő szabadság-mozgalmat teljesen lecsendesítse. hadtestével tehát bezárkózott Nagyszeben falai közé, hagyta az eseményeket menni a maguk útján s időnkint küldött kisebb csapatrészeket egyik vagy másik veszélyeztetett császári őrség megsegítésére. Az 1704. év első felének harcai kivétel nélkül ilyen, egymástól független, kisebb-nagyobb verekedések voltak. Guerillaszerű, rövidlélegzetű hadi események, portyázások, rajtaütések, községek feldúlása, büntető expediciók, amelyeknek árát mindig a szegény, sokat sanyargatott lakosság adta meg. Hadtörténelmi szempontból ezek az események kevésbé érdekesek s a további hadműveletekre semmi hatással sem voltak.”*
Markó, az id. h. 183.
A mindjobban terjedő mozgalom lecsillapítása céljából a tábornagy január vége felé kisérletet tett a megyei nemzetőrség és a székely milicia felállításával és megszervezésével s e munka elvégzésével Pekry Lőrincet és Mikes Mihályt bízta meg, de ezek a felhívásra összeverődött csapatokkal együtt csakhamar a kurucok mellé állítottak,* ami természetesen még jobban elkeserítette Bussy-Rabutint. „Január vége felé – írja Markó id. m. 189. old. – már nemcsak a fennhatósága alatt tartott területről távolabb eső vidékeken dúltak a harcok, hanem a még császári őrséggel megrakott várak és városok hangulatából is következtethette azt, hogy előbb-utóbb ezeknek a birtokáért is harcra fog kerülni a sor. Különösen Kolozsvár kezdett mindjobban kicsúszni kezéből. Caltenplatt császári ezredes-várparancsnoknak alig volt nyugodt éjszakája. Állandóan kuruc huszárok rajzották körül Erdély fővárosát és alig múlt el olyan hét, hogy kisebb-nagyobb kuruc osztagok a külvárosokba be nem törtek volna. A városból legelőre kihajtott marhák, vásárra készülő szekerek, rendszerint a kurucok kezére kerültek.* A besztercei vár, Bethlen, Déva, Hunyad, Szamosújvár, kisebb-nagyobb harc vagy tétovázás után ez évben mind kuruc kézre kerültek s alig volt olyan kapituláció, amely után a volt császári őrségnek egy része ne csatlakozott volna a kurucokhoz, részben lelkesedésből, részben pedig azért, mert megúnták a császár zsoldján való elhagyatott, koldus, rongyos életet.”* legnyugtalanabb volt a székelylakta föld, amióta Székelyudvarhely vára 1703. év végén, vagy 1704. első napjaiban kapitulált a kurucokat vezető Guthy István kuruc ezredes előtt. A császári őrség Ruyther kapitánnyal együtt felesküdött* Rákóczi zászlaja alá. A Háromszékben, Csíkban és az Olt völgyében portyázó kurucoknak ezentúl Udvarhely volt a központjuk.*
Feldzüge… (Ratzenhofer id. m. 175.).
Szakál Ferenc naplója, 61.
Cserey históriája. 329.
Szádeczky Lajos. A Rákóczi-forradalom Erdélyben. Erdélyi Múzeum. XVII., 579.
A bécsi Kriegsarchiv. Feldakten. Ungarn. 1704. 1–22-ben a brassói őrség egy Welenstein nevű főtisztjének Rabutinhoz intézett jelentésében olvashatjuk január 17.-iki kelettel, hogy az udvarhelyi kurucok lassanként elözönlötték az egész Olt völgyét.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi