3. A szlávok hadügye.

Full text search

3. A szlávok hadügye.
A szlávok hadseregei igazi néphadseregek voltak. Az egész nép vagy csak egyes törzsek (zupa) családostul, vagyonostul indultak a harcba, főként akkor, ha új lakóhelyek szerzéséről volt szó. Ha háború volt kilátásban, az összes harcosokat épúgy, mint a magyaroknál, kivont kard körülhordozása által szólították fel fegyverkezésre, mire azok az előre megállapított gyülekezőhelyekre siettek. A sereg vezetését maga a fejedelem vagy az általa kijelölt törzsfő, a vojvoda, vette át.
A férfiak, Bölcs Leo szerint, a balsorssal dacolók, kitartók, hőséget, hideget, esős időt és élelemhiányt könnyen tűrők voltak, mert különben is csak kölessel táplálkoztak. (Taktika, 99. és 105. p.)
A sereg nagyobbára gyalogságból és kevés lovasságból állott. Fegyverzetük a kard, lándsa, csákány, íj és a nyilak, mely utóbbiak hegye rendszerint meg volt mérgezve. Védőfegyverül a sisakot és a pajzsot használták.
Csatarendben az egyes törzsek és ezeken belül a nemzetségek és családok egymás mellett állottak, kisebb-nagyobb mélységű csoportokban. Összeütközésnél azon igyekeztek, hogy minél előbb kézitusára kerüljön a dolog. A nyilt mezőn való harcot a szlávok nem nagyon kedvelték, hanem ahelyett az ellenséget, ha csak lehetett, erdőkbe és lesállásokba csalták s aztán meglepőleg rajtaütöttek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi