Magyarország az 1939-ben és 1940-ben visszaszerzett területeken nagyjából azokat a utakat és vasutakat kapta vissza, amelyeket 21–22 évvel korábban elveszített, újak építésére nem sok példát lehetett találni, ilyen kivétel volt például a Visó-völgyi vasút. A korabeli katonai szakértők megállapításaiból az tűnik ki, hogy a román területeken még a közutak karbantartása is elmaradt.20
20 Zentay, 42–43. o.
Amíg a trianoni ország összeköttetése Kárpátaljával, kiváltképp 1940 őszétől, jó volt, az Erdélyt megosztó déli határ szeszélyesen kanyargó vonala rendkívüli nehézségeket okozott. A legnagyobb közlekedési problémát a Székelyfölddel való vasúti összeköttetés hiánya jelentette: a Marosvásárhely és Kolozsvár közötti vonalszakasz, az úgynevezett „Göring-has” területén,21 Romániánál maradt. Amíg át nem adták a Dédát és Szeretfalvát összekötő sínpárt, a Székelyföldre menő és onnan érkező teljes személy- és teherforgalmat a Beszterce és Szászrégen közötti országúton 39kellett lebonyolítani.22 Ez az út ráadásul, a határhoz való közelsége miatt, hadiszállítások útvonalaként csak ideiglenesen jöhetett számításba. A határ mellett futott a Nagyvárad–Kolozsvár vasúti fővonal és a vele párhuzamos műút is, ami katonailag használhatatlanná tette a gyér hálózat legfontosabb szakaszát.
21 Az Erdélyt kettéosztó, a második bécsi döntéskor, 1940-ben megrajzolt mesterséges határvonalba, Nyárádtőtől húzódó Kolozstótfalunál végződő, fordított U-alakú horpadás ékelődött be az ország testébe, a kissármási földgázlelőhely német érdekeltsége miatt. Korabeli szóhasználattal ezt a beékelődést nevezték „Göring-hasnak” vagy „Ribbentrop-könyöknek.”
22 A VKF többször is kénytelen volt határozott utasításokban szabályozni az útvonal forgalmát. A bevonuláskor és azt követően a gyalogmenetet például csak éjszaka engedélyezték, hogy a motorizált járművek időben elérhessék rendeltetési helyüket. A IX. hadtest válaszleveleinek határidejét a szokásos egy hétről kettőre emelték. HL HDM B/236. 6 sz. mikrofilm-lap.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.